• Description slide 5

  • Description slide 6

 

Attila 1Kedves Barátaim!

Kaszás Attila 10 éve ment el!


Öröksége férfias!
Szeretnék látható  fórumot adni azoknak,  - a zene, költészet, színház, gasztronómia, bor, stb...- képviselőinek, akik Kaszás Attilához fűződő  kötődésüket megosztanák!
Ma éjjel 24 órakor elindítjuk ezt a folyamatot.
Személyes felelősségemet e munkában örömmel vállalom!

 

A képre kattintva értesülhettek az eseményekről.

A fotót Kaiser Ottó készítette.

 


Csernyus Lőrinc laudációja

Kedves Katinka!

Mi még nem találkoztunk személyesen, hiszen csak pár napja vagy köztünk. Remélem, hogy ezt a levelet édesanyád és édesapád meg fogja mutatni Neked. Abban bízom, hogy megsárgulva, de még olvashatóan marad meg a számodra, hogy Te is tovább tud adni. A levél édesapádról Szarvas Józsefről szól.

Archetípus

Az archetípus görög eredetű szó. Magyar jelentése: őskép. Vannak építészeti archetípusok, és vannak a színháznak és vannak a gyümölcsfáknak is. Az ősképek mindenben és mindenkiben valahol fellelhetők. Ha létezik látható emberi archetípus akkor Szarvas József az. Mikor először találkoztunk személyesen, - a helyszín hol is lehetett volna máshol, mint egy őrségi pajtában – éreztem, hogy vibrál körülötte a levegő. Két perc múlva már a viszáki Tündérkertről beszélt. Két óra múlva megegyeztünk, hogy két nap múlva Viszákon a Kultúrpajtában folytatjuk. Ennek idén lesz a hatodik éve. És még nem értünk a hat éve megkezdett beszélgetés végére.       

Szarvas József életműve egy nagyívű folyamat. Kunkovács László ősépítményei világában az Alföldön kezdődött. A Debrecen melletti tanyától, Budapest, Kaposvár állomásokon keresztül a Nemzeti Színházon át jutott el a viszáki Pajtaszínházig és a Tündérkertig. A tanya a maga szigorú világával is egy fajta archetípus. A kemence, a kukoricagóré, az állattartás épületei, a szigorú, de következetes apa és az állandóan ismétlődő, ünnepkörökhöz köthető évek hosszú sorozata mind az. Ezek fényképszerű lenyomata ott marad az emberben egész életén keresztül. Ott marad Ádámban, Tiborcban, Kolhass Mihályban és a többi színházi szerepében. Sós Imre körhintája, Peter Brook színháza, Csontváry cédrusa, Bernard Menguy menhirjei, Wim Wenders angyalai, Kovács Gyula gyümölcsfái…Mind-mind ősképek. És mindegyik ott van Szarvas Józsefben. 


Azt gondolom, hogy ma egyre nagyobb szükség van a hiteles és őszinte emberekre. De mitől hiteles vagy őszinte valaki? Hogy nem játssza meg magát. Furcsa, hogy éppen egy színészről mondom ezt. A hiteles ember minden társadalomban és annak minden szintjén érték, stabilitás, az ilyen ember a fejlődés, a kultúra előmozdítója. A nap 24 órájában ugyanazon a magas színvonalon él és létezik. Ehhez szükséges az általános műveltség megléte. Ha ez csak passzív tudás, akkor nem sokat ér. Ha viszont ez a tudás áthatja mindennapjainkat, akkor, a Teremtőtől kapott bennünk lévő kultúrát, és művészetet szervesen tudjuk a minket körülvevő világba beépíteni. Ahogy Szarvas József is mindennap teszi. Természetesen ennek alapja, hogy a társadalom értékítéletében az ehhez szükséges legfontosabb személyiségjegyek kapjanak rangot és ne azok, amelyekkel ugyan gyakran elérhető a gyors siker, ám azt hamar követi a bukás és a feledés.Sajnos ma Magyarországon nem ez a helyzet.

Már csak ezért is úttörő Szarvas József élete és művészete. Hiszen össszművészetben hisz és gondolkodik. Színház, zene, képzőművészet, építészet, élővilág, értékmentés. Mindezt az alkotás jegyében. Nem konzervál, nem „műemlékvéd”. Az archetípusból alkot, építkezik és tanít. Hiszen az alkotó művészet sosem negatív, hanem mindig pozítiv. Mint az őskép.Viszáki történet: Mikor a gyaloghídat építettük, Bözsi néni megjegyezte, hogy gyerekkorában az olyan hidakat, melyeken szekér nem fér át azt börünek hívták. 

 Börü? – kérdeztük


.Igen, börü. – válaszolta.           

 Este a presszóban már két pártra szakadt Viszák lakossága. Ugyanis megjelentek a bürü pártiak. Börü vagy bürü? A vita odáig fajult, hogy Bözsi néni levelet írt a Magyar Tudományos Akadémiának állásfoglalás céljából. A válasz megérkeztéig a presszó látogatottsága megsokszorozódott. Az MTA mindkét változatot ismerte, de az Őrségben a börüt tekintették a hivatalos verziónak. Így a született a „Börü a Tündérkerthez” elnevezés. Szarvas Jóska csak annyit mondott: az őshonos gyümölcsfák után sikerült egy szót is megmentenünk.  

 Szarvas József ma is fiatal és  fiatalnak kell maradnia, hogy mindig meg tudjon újulni, és hogy mindig teljesítse feladatát: megőrizni és megújítani a színház-építészet ember-nyelvét azt a világnyelvet ahol a hajlék otthont, ahol a táj és építészet tájépítészetet, a gyümölcsösök őshonos (őskép, archetípus) gyümölcsfákat, a tér és alkotás téralkotást, a Kultúrpajta, Tündérkertet és az ünnep ünnepet jelent. Ebben a korban ahol az értékek felülről irányított mesterséges elfelejtése történik, a viszáki Pajtaszínház és Tündérkert él Európa közepén, és képvisel egy olyan magatartást, mely átviszi az évezredes értékeket a túloldalra. A sötétségen túlra. Ahol folytatjuk a hat éve megkezdett beszélgetést. Katinka! Isten hozott köztünk és nagyra nőj, mint a viszáki Tündérkert gyümölcsfái.

Budapest, 2015. február 5.

Csernyus Lőrinc

 

székfoglaló

Mottó: Nem azért kell kapálni a kertet, mert gazos, hanem, hogy ne legyen az.

Ajánlom: Gyermekeimnek, valamint Soós Imre, Kaszás Attila és Szüleim emlékének.

KI VAGYOK? HONNAN JÖTTEM? MIT AKAROK?

székfoglaló

Ki van jelen?

Oldalainkat 5 vendég és 0 tag böngészi

Elérhetőség és honlapunkról