Czencz József, kamera elé ültetett Kovács Gyulát és engem, hogy beszéljük el, hogy volt, (innen azért hiányzik Ambrus Lajos) hogy van (innen is) és hogy legyen (innen meg pláne).

Őshonos gyümölcs kultúránk minden visszakérdezett eddigi epizódja gyönyörű drámai folyamat.

Egy valaha gyümölcsöző paraszti kultúráról " beszélgetünk " ahol minden gyümölcsfa - akkor még nem hívták őshonosnak, mert mind az volt - köztulajdon. Aztán az egész folyamatot törvényileg betiltották.

De most úgy harminc éve csoda történt! Egy embernek, Kovács Gyulának fájt a pusztítással zajló pusztulás, és oltó késsel a zsebében, bejárta Kárpát-medencét és sok jó szándékú, jó akaratú ember segítségével, örökségünk még megmaradt gyümölcs epizódjait elmentve, megteremtette a visszakérdezés feltételeit, ahol minden régi új!

Kedves barátom!

Számtalan megőrző kert létesült szerte a medencében 2009, az első viszáki Tündérkert megszületése óta.

Első fáink több, mint tíz évesek, tehát oltó késsel a kezünkben lassan elindulhatunk Tündérkertjeink felé, hogy onnan hazavihessünk nagyszüleink gyümölcs örökségéből annyit és annyi félét, amennyi háború vagy járvány! idején, amikor semmi más élelem nem áll rendelkezésre, családjaink túléléséhez feltétlenül szükséges.

Áldozatos, egészségben eltöltött, feladat dús, örömökben gazdag Új esztendőt kívánok, Isten áldásával.

Szarvas József

Ui. Hatalmas köszönet a filmeseknek!