Piciny csoda
Az időben minden messze kezdődött.
De a hagyomány nem másolandó unalom.
Út.
Lentről fentre és én vagyok a létra!
Kedves barátom!
Azóta, 2007, sok új létra ácsolódik Viszákon
Mert ácsok mindig vannak!
Hit kell és találod Őket.
Menj és keresd archetipikus társaidat!
Lehet, hogy ahhoz Viszákon kell maradnod, vagy érkezned!
Lehet, hogy véletlennek tűnik, de ha meglátod – hallod, akkor mindig apró piciny csodákon át látsz társ tartó hitet.
Mert miért jöttek vissza Viszákra a Sztalker suli bátrai közül néhány még kíváncsibb?
– Egy korhadt fa tákolmányt, amit inkább fel kéne gyújtani, vigyük az egyik kertből egy másik helyre?
– A Tündérkertbe?
– Minek?
– Oda gyümölcsfákat ültetnek, nem?
– Anyunak hogy mondjam, pláne apunak, hogy Hidd el, nagyon jó helyen vagyok!
– Nagypapa segíts!
– Nem tudom megmondani miért, de szeretnék visszamenni Viszákra és egy rohadt volt disznóólat pestiként visszaépíteni a Tündérkertbe!
Barátom!
Visszajöttek és visszaépítették.
De ezt a” piciny csodát ” – disznóólat áttenni a Csupor kertből a Tündérkertbe, egy befogadó közösségben – tehették meg!
Robikám!
Ahogy kérted, most senkit nem emelek ki.
Mert a ” létra ” alázatos, mert vissza gondolni és előre tűnődni jó.
1999- ben, vagy 2000- ben mondta valaki:
” minek jött ide? Itt úgyse’ történik semmi „!
Azóta soroljuk, hogy mi minden lehetséges.
ui. Bazsi és Tyű már hazamentek.
– Menyus! Köszönjük.
– Szeretettel gondol Rátok:
Szarvas József és családja.
