Ugrás a tartalomhoz

Szarvas József lett Vas megye díszpolgára

Szarvas József lett Vas megye díszpolgára
Péntek reggel váratlanul, mindenféle ünnepélyes külsőség nélkül Vas Megye Díszpolgári Címét kapta meg Szarvas József színművész viszáki otthonában Majthényi László megyei elnöktől.
Vírusos időkben, elkerülendő a rendezvényen való sokasodást, az elnök házhoz megy, az őrségi porta udvarán így is ünnep van. – Óriási meglepetés – mondogatta csillogó szemekkel a színművész, aki nem tudta előre, hogy miért jön hozzá Majthényi László, mert egyszerűen csak úgy bejelentkezett látogatóba. A kerekes kút mellett adta át a díszpolgári cím bársonyba kötött oklevelét, és rátette a színművész hamarjában felkapott zakójára a hozzá tartozó arany kitűzőt.
Fotó: Szendi Péter

Harmadik alkalommal ítélte oda a megyei közgyűlés a Vas Megye Díszpolgára kitüntetést: először prof. dr. Kásler Miklós miniszter, másodszor pedig Törőcsik Mari színművész kapta.

Itt és most a viaszosvászonnal borított asztalra kerülnek az ajándék könyvek: Vas megye új értéktáras kötete és a Majthényi László szerkesztette vad- és halételes könyv.

Nálunk Szarvas József elsősorban nem úgy ismerszik mint Cingár az Üvegtigrisből. A Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész a Tündérkert mozgalom meghatározó alakja; a háromszáz lelkes Viszákon vett egy házat, felújította a romos pajtával együtt, ahol sok programnak otthont adó Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria van. Szeretik őt itt a környéken nagyon. Bár – azt mondja – nehezen fogadta be a falu, megküzdött érte. Mivel látják, hogy állandóan dolgozik, már nem tekintik „gyüttment”-nek.

– Egy kis közösség belső törvénye, hogy amit csinálsz, annak legyen hozzáadott értéke, és lehessen benned bízni – fogalmazza meg a beilleszkedés nyitját. Az Őrség számára nemcsak egy gyönyörű bukolikus táj, amibe beleszeretett, hanem azt is kereste, hogyan lehetne az itt élő emberek hasznára. Most is tele van tervekkel. A Tündérkertben – ahol jövőre lesz villany is – a Vakond Színpad mögött egy disznóólat állítanak fel, Pöcörnő lesz a neve, Hajdú-Bihar megyei édesapja hívta így a hízókat. A Csupor-kertben szeretné kialakítani a „kultúra-visszatanuló összművészeti bázist”, ennek előzményeként kezdte szervezni ide a táborokat. Szarvas József alapkérdése: ha nem tanuljuk vissza a kultúránkat, akkor mi felé megyünk?

Két-háromezer négyzetméteres területet megművelésre szán – gyümölcsfákkal, kerttel – a feleségével közösen vett zsámbéki ház körül is.

Tanyán nőtt fel, ragaszkodik a hagyományos életformához. Szeretné tovább terelni a Tündérkert-gondolatot: vissza a 18. század közepéig, amikor még minden gyümölcsfa köztulajdon volt. Elültet 15-20 fát Zsámbékon, tájfajtákból, és odaadja a falunak, legyen a közösségé, legyen mindnek gondnoka, gazdája. Úgy véli, ha kultúra, akkor ne génbankban gondolkodjunk, ki kell szabadítani onnan a régi gyümölcsféléket, és vissza kell vinni a kertekbe.

forrás: www.vaol.hu